Hol volt, hol nem volt, egy erdőszéli kis faluban élt egyszer egy kisfiú. Petinek hívták. Minden reggel izgatottan kelt fel az ágyából, és alig várta, hogy anyukájával vagy apukájával elinduljanak az óvodába. Peti már a nagycsoportba járt és rengeteg kisbarátja volt. Imádott játszani velük, legjobban azt szerette, amikor bunkert építettek, és azt játszották, hogy eltűnnek…
Hegyek mögött, völgyek között, ahol az erdő már éppen csendes téli álmába készülődött, és a decemberi napsugár már csak halványan mosolygott a fagyott háztetőkre, elrejtőzve a kíváncsi szemek elől, volt egyszer egy kicsinyke falu. Ebben az aprócska faluban mindenki ismert mindenkit, s az utcán a télikabátjukat hordó emberek nem csupán a csizmájuk orrát bámulták, hanem…
A látó szerelem meséje “Az örökkévalóságnak, a Kezdet és Vég nélküli Világnak csak egy napja volt az… Talán nem is napja; tán csak egy Pillanata. Liriel tündérszép lila ruhájában, hosszú hajával és kékeszöld szemeivel a kifli alakú Holdon ülve nézte a Földet, és a Földön élő embereket. Lábait a Hold legkeskenyebb zugában lóbálva dobálta fel-le…
